Bevezetés:
Előző bejegyzésemben a gyanús termékekről és az esetleges káros hatásokról olvashattatok. Most azonban a hatásokról és azok igazoltságáról osztanék meg veletek néhány új információt!
Amikor táplálékkiegészítőt választunk, fontos, hogy 3 szempont teljesüljön:
- az egészségünkre ne legyen káros
- a célunkhoz igazodjon az elvárt hatása (akár közvetlen, akár közvetett módon)
- legyen igazolt hatása, hogy pl. fokozza a teljesíményünket
A hatás szempontjából azt várhatjuk, hogy: támogassa egészségünk, optimilizálja egyoldalú táplálkozásunkat (esetleges tápanyaghiányunkat pótolja- melynek nem is feltétlen vagyunk pontos tudatában) vagy fokozza teljesítményünk. A gyártók azt állítják bizonyos termékekről, hogy bizonyítottan hatásosak, de valóban tudjuk mit jelent ez vagy csak naívan elhisszük ezen állításokat?
A probléma felvetése: Igazolt-e a hatás és ezt más tanulmányok is megerősítik-e?
Hétköznapi vásárlóként nehéz annak a mérlegelése, hogy az adott termék hatóanyaga(i) mennyire igazoltak tudományos kísérletekben, holott ez egy elég fontos tényező, hogy a hatóanyag hatásmechanizmusa és hatásossága, meléghatásai klinikailag ismertek legyenek. Mondhatni teljesen naívan hiszünk a legtöbb készítmény hatásosságában, ha azt mások is használják, az interneten ajánláják számunkra.
A gyártók kötelesek feltüntetni az alábbi szöveget a termékeken: termék nem betegségek diagnosztizálására, megelőzésére vagy gyógyítására. Az Egyesült Államokban jelölni kell, ha a termékre vonatkozó kijelentés nem elfogadottan bizonyított az illetékes hatóságok FDA (Food and Drug Administration) által/ azok nem hagyták jóvá a megjelölt állításokat. Európában fordítva van, azon állítások mellé tehető a jelölés, melyet az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) engedélyezett.
1These statements have not been evaluated by the food and drug administration. The product is not intended to diagnose, treat, cure or prevent any disease.
*Tudományosan bizonyított, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által engedélyezett állítások.
Egy új vagy kevésébé ismert összetevőnek- hatóanyagnak a hatásosságát, biztonságosságát állatkísérletekkel vagy önkéntes résztvevők (emberek) bevonásával vizsgálhatják a kutatók. A már elkészült készítményeket analitikai laboratóriumban elemezhetik, bevizsgálhatják.
Gyakran találkozhatunk azzal, hogy tudományosan igazoltnak állítanak be egy készítményt, vagy bizonyos weboldalak a hatóanyagot igazoló kutatásokra hivatkoznak. Felhívnám azonban mindenki figyelmét, hogy ha valaki nem az eredeti kutatást olvassa, hanem annak már egy vagy több - laikus- személy általi változatát, az potenciális torzításokhoz vezethet ( a kutatás metódusának, körülményeinek, limitációinak, szponzorációjának figyelmen kívül hagyása, csak az absztraktból való értékelés, érdeknek megfelelő előítéletek). Valamint a különböző vizsgálati módszereknek eltérő bizonyítási ereje van (empirical power), melyet az alábbi ábra szemléltet (1. ábra )
1. ábra - a tudományos vizsgálatok bizonyító ereje csökkentő sorrendben (forrás google)
Ahogy láthatjuk, pl. a meta-analíziseké és a kontrollált-randomizált vizsgálatok erős bizonyító erővel bírnak, míg az anekdoták, szakértői vélemények csupán a piramis alján találhatóak. Az eredmények szempontjából is széles palettát láthatunk, további vesélyeket rejthet a nem vizsgált kategória. (ábra. 2)
2. ábra - A pozitívtől a veszélyesig terjedhetnek a vizsgálatok eredéményei
Ha a termék fő összetevőjéről elérhető több, a pozitív (elvárt) hatást igazoló tanulámány és a nemzetközi tapasztalat is jó, akkor megnyugodhatunk, hogy nem tesszük ki magunkat felesleges kockázatnak.
Erre példa: A multivitaminokat egészségvő hatáuk miatt szedjük. Kim és mtsai. (2018) a táplékkiegészítők (multivitaminok és ásványianyag készítmények) fogyasztása és a szív és érrendszeri (cardivascularis) megbetegedések mortalitása közötti kapcsolatot vizsgálták. A tanulmány meta-analízis és szisztematikus eljárással történt (1. ábra). 1970 és 2016 közötti klikai vizsgálatokat értékeltek ki, és arra jutottak, hogy ezen készítmények nem javították a cardiovasculáris megbetegedések kimenetelét. Továbbá az American Heart Association sem ajnálja, hogy akárki vitaminokat szedjen a szív és érrendszeri betegségek megelőzése- kezelése érdekében.
Érdekes megfigyelés lehet továbbá, az alábbi kategóriák nevváltozása is:
zsírégető --> "testsúly- kontroll/menedzsment formula"
ízületvédők --> "ízületi támogatás"
A konferebncián említésre került pl. a BCAA, Glutamin, ornitin, ß-Ecdysteron, L-karnitin hatásosságát és biztonságosságát igazoló kutatások elelntmondásossága és hiánya is.
Kiemeltek 5 összetevőt, melyeket tudományosan megalapozottak, vizsgáltak és bizonyítottan fokozza a (sport)teljesítményt: (további részletek itt)
- kreatin
- koffein
- nátrium-bikarbonát
- béta-alanin
- nitrát
Azonkívül, hogy hatásos-e az összetevő, fontos tudni, hogy mekkora mennyiségben bizonyult hatásosnak és mekkora mennyiség jelenthet kockázatoz az egészségre.
Egyéb természetes összetevők
Különös figyelmet kell szentelni a növényi és állati (pl. pézsma, rovarok kivonatai) eredetű összetevőket is tartalmazó készítményekre is. A növényi, természetes és gyógynövény szavak használata sokakban bizalmat válthat ki, bár a természetes és felkapott alapanyagok, szakértelmet és tiszta alapanyagok felhasználását igénylik!
Fontos tudni, hogy a növényi összetevők felhasználása rengeteg kockázatot rejthet magában:
- a bevizsgált növényi kivonat hatása ismert, azonban a termesztés körülményei (rovarirtó szerek túlzott használata a Közel-Keleten) és a felhasznált növényi rész ismeretlenek, a hatóanyag tényleges mennyisége nem feltüntetett (pl. L-karnitin-L-tartarátból mennyi a tényleges L-karnitin, guaranából mennyi a koffein)
- a termék feldolgozáskor szennyeződhet káros kemikáliákkal (pl nehézfémek, rovarirtó szerek)
- a növények komplex fitokémiai hatásai lehetnek, melyek nagy egyéni érzékenységet mutathatnak (pl. allergén anyagok)
3. ábra - gyógynövényeket tartalmazó táplálékkiegészítők
Ezen készítmények még érzékenyebbek lehetnek a dózisra és a jenlegi állapotra, így:
Ha krónikus betegségben szenvedünk, egészségügyi panaszaink vannak, azokra gyógyszereket szedünk, mindenképpen kérjük ki orvos véleményét, természetgyógyász segítségét!
Az eligazodásban hasznos segédünk lehet továbbá ez a kereső, mellyel a növényi eredetű összetevőkre kereshetünk rá itt, a Testnevelési Egyetem, Sport-táplálkozástudományi Központ honlapján.
Összegzés:
- Az értékelésünknél vegyük figyelembe a gyártó minőségi tanusítványait, felelősségvállalását és megbízhatóságát.
- Nézzük mega csomagoláson, van-e a gyártó által megadott adagolási javaslat vagy ellenjavallat; ha igen, betartjuk-e ezeket?
- Ha versenyzők vagyunk, kizárólag olyan terméket vásároljuk , melyet vizsgáltak doppinglistás anyagokra (ezt a terméken feltüntethetik, de itt is ellenőrizhető)
Az 'előny-kockázat' elemzésünk során vegyük vigyelembe a hatóanyagokat (természetes vagy szintetizált), melyeket a kérdésben álló készítmény tartalmaz! Ezeket kategorizálhatjuk az alábbiak szerint:
- biztonságos: pl. multivitaminok, halolajak és sportitalok, fehérjék
- kockázatos: ez a legtöbb testépítőknek ajánlott készítmény, energiaitalok ide sorolhatóak
- erősen kockázatos/veszélyes: pl. növényi kivonatok, prohormonok, potencia növelők, tesztoszteron fokozók, zsírégetők, "izomnövelők", pre-workout termékek
4. ábra - a termékek besorolása a kockázatelemzés eredménye alapján
Legyünk tudatos vásárlók és sportolók! Ne csak az értékesítők- gyártók által biztosított információkat olvassuk el, illetve ha nem vagyunk biztosak a termék hatóanyagának biztonságosságában, keressünk rá a növényi összetevők keresőjében és kérjük szakember segítségét!