A jógáról, és hogy miben más, mint a nyugati sportok

A jóga nagy népszerűségnek örvendő mozgásforma, amely szülőhazájában, Indában nagy múltra tekint vissza. (Történeti bemutatásra a bejegyzés nem tér ki.) A jóga egy kultusz, több, mint testgyakorlás, jógafilozófiáról beszélhetünk, mely szerint inkább holisztikus életmód. Több formája létezik, a dinamikusabbtól a lassabb statikusabb formán keresztül a nevetéssel összekapcsoltig.   

A szó hallatán mi tudatunkban főleg az egészségtudatosság, extrém hajélokonyság, az aszánák minél hosszabb kitartása, esetleg az aszkéták, keleti hangulat, vegetáriánusok, meditáció jelenhet meg... 

A jóga rendszeres gyakorlása, (mint általánosságban a rekreációs céllal végzett testmozgások nagy része) az egészségmegőrzés eszközeként is megjelenik, sőt jól kiegészíthet más sportevékenységet is! A mozgás örömet okoz egy magasabb célért folyik a munka befektetése, de a jóga más, mint a nyugati sportok!  

Itt a felsőbb cél a belső-lelki béke kialakítása és megőrzése, nem a teljesítémény, nem a verseny!  "A jóga nem arra ösztönzi követőjét, hogy kerekedjen felül a másikon, és saját ideiglenes testi győzelmében tetszelegjen. Inkább arra, hogy ha egészséges marad, és önmagát segíti egy pozitív tudatállapot kialakításában, azzal környezetének is hasznára lehet." Ezt a gondolatot átültethetnénk a mi testkultúránkba és mindennapi életünkbe is, hiszen a mai világunk egyik nagy problémája az örökös megfelelni vágyás, magamutogatás és versenyzés. Fontos még az erőszakmentességre is kitérni, mint érték! Az ellenfeleken való felülkerekedési vágy egy agresszív viselkedésforma, ezért is kérdéses például a 'jóga mint verseny' kérdésköre.

A jógázók, jógik külső és belső fejlődési céllal végzik jóga szertartásukat! Fizikai, szellemi és lelki gyakorlatat is egyben, az önfegyelmen alapul és ezt fejleszti. Vannak akik inkább csak a testmozgás részét hangsúlyozzák, és ezzel a filozófiai hátterét külön választják, bár a jógázók jelentős része valamilyen szinten elköteleződik a mögöttes tartalom mellett is és egy spirituális utazásként tekintenek rá! Szerintem mindenkinek van ilyen ismerőse!

Lényegében a jóga gyakorlatanyaga erősítő és nyújtó hatású gyakorlatokból áll. Azt a célt szolgálja, hogy a meditációs testhelyzetet hosszabban tudja a jógázó,vagy jógi tartani. Ha már próbáltunk meditálni, térdelő-, török- vagy lotusz ülést felveni tapasztalhattuk, hogy ezen testhelyzetek felvétele és hosszabb megtartása könnyen kellemetlenné válat, ami nagyban megnehezíti a meditációs gyakorlatunk fő célkitűzését... az ellazulást és magunk átadását... főleg ha még van egy hanyag tártárunk is, akor már az egyenes háttal való ülés is perceken belül pokoli kínnal, feszültésggel töltheti el a gyakorlót! A jógához és a meditációhoz béke, nyugalom kell, (egymást erősítő körként)  ha valaki megára talál ezen az úton, akkor még nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válhat, nagyobb lelki bérékre találhat!  

Hajlékonyság és fejlesztési lehetőségei

 Ezen képességünk mind a kondicionális és koordinációs képességek halmazába beleillik, bár sok forrás szerint önálló kategóriájába sorolhatjuk. Külső és belső tényezők is befolyásolják. A hajékonyság szót gyakran halljuk, de ez nem egészen szakszerű kifejezés. Pontosabban  lazaság, ízületi mozgékonyságról beszélhetünk.

A lazaság- ellazulási képesség az izomtónus akartalagos szabályozásának a képessége. Érdemes megjegyezni a merev (hiper) tónusban lévő izmokat nehéz megnyújtani, az adott ízület mozgásterjedelmére negatívan hatnak. Fokozott nyújtásra könnyen válnak göröcsössé (spasztikussá) és túlnyújtás esetén kisebb-nagyobb sérüléseket okozhatnak az izomban. Akinek feszülnek az izmai, izomeredetű fájdalmai vannak először érdemes az izomokat külső segítséggel (masszázzsal) ellazítattni és fokozatosan megérezni, megtanulni ennek az állapotnak a tudatos elérését!

Ízületi mozgékonyság- ez a genetikailag legjobban behatárolt tényező! Az ízületi és azt kiegészítő alkotóelemek anatómai szerkezetétől,, formájától, és tulajdonságaitól erősen függ az ízületben létrehozható mozgásterjedelme- nagysága. Akár az izmok inait, akár az ízületet rögzítő szalagokat, ízületi tokot nézzük, a csontok formájában is lehetnek egyéni eltérések! -Erre példának az állásból törtnő oldalirányú lábemelést (abdukció-távolítás) és a combnyak anatómiai állásra utalnék. Coxa vara esetén a távolítás nagyobb lesz mint coxa valga vagy normáis collodiaphysealis szög esetén.- 

Bár eléggé kódolt, egyénfüggő képesség, módszeres gyakorlása jelentős javulást eredményezhet!  Leghatékonyabban statikus stretchinggel (nyújtással), és a jóga gyakorlásával fejleszthetjük. A nyújtás és a jóga között azt emelném ki, hogy a nyújtás célzottan izomcsoportokra koncentrál, ezzel ellentétben a jóga az efész testre és szellemre próbál hatni. A stretching formáiról ebben a cikkben nem térek ki. Mindenkettő időigényes folyamat, egy két alkalom nem elég! A befektetett munka meghozza az eredéményét, fokozza a teljesítményt és csökkenti a sérülések kockázatát! Erre jó példa a guggolás gyakortlat. Ha merevek a combhajlítóink és rossz testtartással guggolunk egy nagyobb súllyal, az jó eséllyel valamilyen szintű szakadást fog eredményezni. szintén igaz ez a  merevlábas felhúzás, jó reggelt gyakortlatokra.

A fascia kutató Tomas Meyers szerint a ballisztikus nyújtással tanítjuk a fascia rendszerünket, hogy az elasztikusságát megőrizzük. Ez a nyújtás forma nem igazán az izmokat nyújta, mert a hirtelen megnyúlás reflexes összehúzódást eredmènyez. Nem ájànlatos edzések után, akkor az izom relaxációja a fontosabb.

Főleg a testépítés kultuszának köszönhető az a tévhit, hogy az izomerő és az izom nyújthatósága között negatív kapcsolat van. Az aktív mozgékonyság izomerő függő. A testépítőknek pedig nem kell semmilyen sporttevékenységet bemutatniuk a színpadon, bár azt megjegyezném, hogy a profik járnak masszőrhöz és fizioterapeutákhoz és végeznek nyújtógyakorlatokat is.  

Mik befolyásolhatják, mire figyeljünk?

Fontos a célállítás! Mit szeretnénk elérni, hogyan befolyásolja a többi tevékenységünket...

• bemelegítés! Napszaktól függetlenül ajánlott bemelegítést végezni, de a nap elején mindenképpen melegítsünk be könnyed gimnasztikával.Korán reggel, felkelés után merevebbek az ízületek, a több órás immobilitás után (amig aludtunk), délután esete felé viszont könnyebben végezhetünk ilyen jellegű fejlesztő munkát. 
• hőmérséklet, a meleg szoba vagy öltözék kedvezöbb feltételeket teremthetünk!
• Végezzük külön edzésként! Erőfejlesztő vagy megterhelőbb sportevékenység után az izom eredeti hosszára történő nyújtást célozzuk meg, de ne ilyenkor próbáljuk fejleszteni. Ilyenkor jó alakalom a jóga óra.
• Próbáljunk meg ráhangolódni a tevékenységünkre, közben ne csináljunk mást, magunkra figyeljünk! Tanuljuk meg érezni és tisztelni testünket és annak határait!
• Mindig jelezzük, ha a nyújtás erőssége túlzott! Ha másik személy segít (társunk, edzőnk, masszőrünk), nem érdemes fájdalmaktól összeszorított fogakkal nyújtani, mert akkor az ellazulás háttérbe szorul.
• Ne hiúságból végezzük a gyakorlatokat, aszánákat! Nem verseny, nem érdemes ezzel imponálni másoknak. Az önmagunk- és mások becsapása itt sem segít!
• Korábbi sérülések, maaradandó hegek gátolják a maximális mozgásterjedelmet

A nemi és életkori különbségek is szereet játszanak férfiak kevésébé 'hajékonyak' mint a nők! A férfiak a serdülő kortól sokkal több fejlesztő munkát igényelnek és az ízületi mozgékonyságuk is fokozatosan elkezd csökkenni 30 éves kor felett, ha nem foglalkozunk vele! 

Lehet-e káros a jógázás, nyújtás?

Erre a kérdésre a válasz a kiegészítésben rejlik! A helytelenül, szegényes progresszióval-erőltetetten, gyors eredmények hajhászásával, rossz légzéstechnikával végzett 'jógafilozófiával ellentéstes jóga' biztosan nem a kívánt cél elérését fogja elsősegíteni, sőt!

A jóga biztonságos sporttevékenységnek számít, az aszánák egész testre kifejtett hatásáról is olvashatunk több helyen. Ezek az én véleményem szerint főleg az idegrendszer megnyugtatásával, áthangolásával (stresszemntesítésével), a keringés fokozódásával és a testhelyzetek föggvényébena vér fokozottabb beáramlásával, az izmok tónusának csökkenésével és a belső szervek masszírozásával magyarázhatóak. Ha csak azt nézzük, hogy tudatosabban figyelünk magunkra, légzésünkre, táplálkozásunkra, nyugalmunkra és rendszeresen mozgunk, már sokat segítettünk magunkon!

A túlnyújtást azonban érdemes elkerülni, -a jógázásnak nem is célja- hiszen a test szegmentek stabilitása fontos tényező.A fokozatosságra érdemes nagy hangsúlyt fektetni! A hipermobilitás (kóros ízületi mozgásterjedelem) ahogy a neve is mutatója "kóros". Általában a hipermobilis ízületekkel rendelekző személyek születésüktől fogva 'hajlékonyabbak'. A hipermobilitás nagy hátránya az instabilitás, ami fokozott kopás, szubluxációhoz (ficamhoz) vezethet! A hipermobilitás és az  általa létrejött instabilitás a sporttevékenységeket (különösen az erősportokra) veszélyessé teszi és rontja a maximális erőkifejtést (és ez részben fordítva is igaz). A szalagrendszert túlzott lazasága engedi ezt a nagy mozgásterjedelmet, de pl egy esésnél, szakítás gyakorlatnál sem fogja ellátni a szepét, a védő fnkcióját, az ízleti felszínek a kóros mozgás megakadályozását. Én a veszélyt a agresszív, versengő, drasztikus, gyors eredémnyek kicsikarásában és emberi telhetetlenségben látom! (lásd a képeken)

Az alábbi képen fiatal tornászokat láthattok, amint edzőik az ízületi mozgáshatárt próbálják erőteljesen kitolni, mert a tornában előnyhöz juttatja a versenyzőt...

...vannak, akik csak tapintatosan nyúlnak a kliensekhez :)

Ha valakinek csont- és ízületi- és gerincproblémái, betegségei vannak: osteoporosissal (csontritkulás), csigolyaelcsúszással, struktúrális scoliosissal (gerincferdülés), porckorong sérvvel, Bechterew/SPA, DISH vagy Scheuermann-kórral diagnosztizálták, mindenképpen kérje ki gyógytornásza, orvosa véleményét és gyakorlás közben is érzései szerint mérlegeljen! A csavaró és hiperextenzós gyakorlatok panaszokat okozhatnak, a nagyon sokszor ismételt erőteljes hátrafeszítéses gyakorlatok fáradásos töréshez vezethetnek. 

 Saját tapsztalatok

Rendszeresen nyújtok és ezzel tudok fájdalom mentesen edzeni.

Volt szerencsém többször is kipróbálni a jógát, érdekes tapasztalatok születtek!

Az elején leírnám, edzőként és humánkineziológia szakos hallgatóként nekem is inkább a gyakorlatokra és mozgásformakénti értelmezésére irányult és irányul a figyelmem, a filozófiai háttér kevésébé az én területemhez tartozik, és meg is hagynám a szakértőinek!  Amikor először meditálni készültem a sarokülés is gondot okozott! Több év edzőtermi edzés után 5mp-nél tovább nem tudtam megtartani a testhelyzetet. Az egyenesen ülés is gondot okokozott, így a meditációs kísérlet erőletetté vált. Később a tanuláményaim során voltam több oktatónál is, szerencsére mind kedves segítőkész személyiség volt, jó hangulatban teltek az órák. Talán az Etka jóga volt a legérdekesebb, ahol a hahotázást (nevetés terápia) ötvötzük a jógázással. Kati, az akkori oktatóm által megtudtam, a nevetésnek mennyi pozitív, egészségvédő hatása van, amelyek egy része, már tudományosan is bizonyított!

A jóga filiozófiáját annyiból is ajánlatos ,legalább alap szinten megismerni, hiszen az élet nehézségeit könnyebben, mondhatni lazábban vehetjük és ezzel számos (szintén bizonyított) negatív hatástól védhetjük meg magunkat, tehetjük könnyebbé emberi kapcsolatainkat. Ez továbbá annyiból is hatásosabb, mert a versenyzési gondolatokról könnyen a pillanat élevezésére tereli az elmét és a lelki megerősítés is jelen van. Tanuljuk meg uralni az elménket, és a testünket. - két nagyon fontos dolog!

Én főleg edzések utáni levezetéskor szeretek egy pár aszánát felvenni vagy egy napüdvözletet végigcsinálni a klasszikus nyújtó gyakorlatok mellett. Erősítő edzések után akkor érdemes ebben gondlkozni, ha már egy ideje rendszeresen fogalkoztunk ezen képességünkkel, és a tudatos ellazítással, alap helyzetek felvételével már nincsenek gondjaink.

Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki, és szerezzen saját tapasztalatot akár leendő jógik, akár egészségtudatos sportolni vágyók vagyunk.

 Felhasznált források:

http://inboundjoga.hu/filozofia/joga-nem-sport

https://www.harmonet.hu/szepseg-egeszseg/61053-tenyek-es-tevhitek-a-jogarol.html

Dubetcz József- Általános edztéselmélet és módszertan (TF)

tanfolyami jegyzetek

Dr. Radák Zsolt- Edzésélettan

https://www.youtube.com/watch?v=ZmFSQmT_mb4 köszönettel Editnek, amiért ajánlotta a témát és elküldte ezt a videót